„Ez a gyülekezet az otthonom és szeretném, ha sokunknak azzá válna!” – Erdős Herminával beszélgettünk –

Mit csinál egy gyülekezeti gondnok? A legtöbben valahogy úgy képzeljük el a gondnokot, hogy ő nyírja a füvet a templom körül, intézi a csőtörés javítását, s úgy általában ő az, aki rendben tartja a gyülekezet gyakorlati dolgait. Pedig mint kiderült, ennél is több az egyházközösségi gondnok feladata. Erről beszélgettünk új gondnokunkkal, Erdős Herminával.

Világi vezető és fűnyírásfelelős? Mit jelent a gyülekezet gondnokának lenni?

A gyülekezeti gondnok a gyülekezet világi vezetője. Ennek megfelelően, jó gazda módjára, az egyházi és világi a törvények alapján, a gyülekezet gazdasági és lelki életének összehangolása, vezetése a feladatom, Csoma Áron tiszteletes úrral együttműködve.

A református egyház törvénye alapján:

„Az egyházközségi főgondnok vagy gondnok hatáskörébe tartozik:

  • a presbitérium összehívása a lelkipásztorral együtt,
  • a presbiteri gyűlés jegyzőkönyveit aláírja a lelkipásztorral együtt,
  • a lelkésszel együtt kezeli az egyházközség vagyonát, ha az egyházközségnek pénztárosa van, akkor annak munkáját felügyeli,
  • gondoskodik az egyházközség épületeinek jó karbantartásáról,
  • a lelkésszel együtt gondoskodik az egyházközség költségvetésének (ha kell, pótköltségvetésének) elkészítéséről, a költségvetés szerinti működésről és
  • a záró számadás elkészítéséről.  „

És természetesen, ha kell, füvet nyír, takarít, vagy éppen konyhabútort szerel össze a gyülekezeti házban vagy a parókián.

Nem vagy született tinnyei, hogy kerültél a gyülekezethez?

A Tinnyei Református Gyülekezethez, több évi keresgélés után, 2011 őszén kerültem, a munkám kapcsán. Korábban, a ’90-es évek legvégén, pótpresbiterként szolgáltam a kalocsai gyülekezetben, de a költözés miatt ez a szolgálat megszűnt számomra. A tinnyei gyülekezetben nagyon hamar úgy éreztem, itthon vagyok. Ma is úgy érzem, ez a gyülekezet az én otthonom is, és azt szeretném, ha sokaknak azzá válna!

Sokat kell unszolni, vagy hamar ráállsz a – szemlátomást szaporodó – feladataid vállalására?

Amikor a választások előtt Áron megkérdezte, elszánom-e magam a presbiteri szolgálat ellátására, örömmel vállaltam a jelölést. Akkor még szó sem volt a gondnoki munkáról! De miután a presbitérium tagjai jelöltek, a felkérést elfogadtam. Úgy gondolom, a feladatok megtalálják az embert, a hívást – én a jelölést ennek érzem – nem szabad visszautasítani. A két év, amire a megbízást kaptam, nehéz lesz, de nem leszek egyedül, a presbitériumban együtt dolgozunk, a gyülekezet pedig bizalmat szavazott nekünk tavaly ősszel. Bízom benne, Isten segítségével ezt a bizalmat megszolgáljuk, megszolgálom.

Új seprű jól seper? Mit tervezel a gondnoki megbízatásod ideje alatt?

Gondnokként szeretném, ha ez a gyülekezet békében élne, az Isten békéje lenne bennünk, közöttünk. Ahogy a köszönésünkben kívánjuk: „Áldást, békességet!”, és ahogy erre egyes helyeken válaszolják: „Békesség Istentől!”.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a tinnyei gyülekezet tagjai otthonuknak érezzék ezt a közösséget, és szívesen fogadják a betérőket. Ha én bemegyek egy családhoz, ahol szívesen, és békével fogadnak, oda máskor is szívesen megyek, szívesen tartoznék közéjük. Azt szeretném, ha a gyülekezetünk olyan KÖZÖSSÉG lenne, ahová szívesen tér vissza az, aki egyszer betért, és szeretne idővel hozzánk tartozni. Szívügyemnek tekintem a missziót és a diakóniát. Mindezt azzal a belső nyugalommal (nem erőszakosan) hirdetni, ami Jézus attitűdje is volt, van és lesz.

BN