Adj Istennek és magadnak 5 percet az életedből! Ez Lélekben Tartó! Olvasd el az Igét és mond el az imádságot.
Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? 2Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. 3Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad az, aki védelmez téged. 4Bizony nem szunnyad, nem alszik az, aki védelmezi Izráelt! 5Az Úr védelmez téged, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől. 6Nem árt neked nappal a nap, sem éjjel a hold. 7Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. 8Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor. (121.Zsolt.)
Izráel a zsoltáraiban tárulkozott fel. Feltárta és megerősítette, hogy Isten nélkül nem tud létezni. Egyúttal azt is feltárta és megerősítette, hogy kicsoda ez az Isten. Ebben a zsoltárban egy zarándok, vándor szólal meg régről, a messzeségből, aki épp hazaindul Jeruzsálemből. A templom küszöbénél felemeli a szemét. Ekkor kezdi az imádságot. Nagy sóhajtás lehetett ez: „Tekintetem a hegyekre emelem.” A hegyek eltakarják a kilátást. Nemcsak a mögöttük elterülő táj nem látszik, hanem az is kérdés marad, hogy milyen kilátásai vannak a jövőre annak, akinek át kell kelnie a hegyeken. Mert a hegyekben veszélyek leselkednek. De el kell indulni. Azt hiszem minden hét elején mi is hasonlóan sóhajthatunk az elöttünk magasodó feladatok, tennivalók miatt. Azután tovább imádkozik és tovább emeli a tekintetét: „Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.” A válasz, amit a zsoltáros ad erre kérdésre, egyszerre új életet lehel a tájba. Mert ebben a zsoltárban nemcsak a földhözragadt ember különleges élettapasztalatainak a nyomait fedezhetjük fel. Ez az ének tele van annak az Úrnak a nyomaival, aki az eget és a földet alkotta. Tőle jön a segítség – ! Így indul el, igy indulhatunk mi is a hétnek. Azzal a felismeréssel és biztonsággal, hogy „nem szunnyad az, aki védelmez téged.” „Az Úr megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor.”
Ennek a hétnek az elején is – pontosan, mint a zsoltáros – Tőled indulok el. Ő a templomból, én ama belső szobácskából, amiről Jézus beszél, amikor imádkozni tanít. Innen nézek most előre: feladatokra, tennivalókra, kihívásokra. Köszönöm, hogy a tekintetem én is tovább emelhetem, mert van hova emeljem. Most rád tekintek és békességre találok, hiszen Te nagyobb vagy, erősebb vagy a hegyeknél az előttem tornyosuló feladatoknál. Hálás vagyok, hogy ezen a héten is rád támaszkodhatok, hogy őrzöl engem is a héten. Tudom, hogy megőrzöl engem mindenkor. Kérlek, így légy a családommal, annak minden tagjával. Érintsd meg őket is, és erősítsed, bátorítsad, töltsd el őket is jelenléted és szabadításod erejével és örömével. Légy áldásoddal velük és vezesd őket minden nap. Légy a gyülekezetemmel is, adj növekedést lélekben, hitben, lélekszámban, elköteleződésben és szolgálatban. Sok ország népe szenved ebben a pillanatban is háborúk pusztításától! Töltse el őket is a te jelenléted. Te adj Békét a számukra is. Hálát adok, hogy békességben élhetek a családommal és a gyülekezetemmel, és kérlek teremts végre békét a szenvedő népek életében. Kérlek adj békességet a világban és az emberekben. Ámen!