Akkor és most

Annak idején még nyugodtan kántálhatta a kisfiú az éjszakai szobában, hogy „Nincs helyem, nincs hol aludnom” miközben rendületlenül körözött az egyetemista lány vendégágya körül. A kántálás addig maradt a selypítős szájon, amíg meg nem nyílt végre a takaró, és a kisfiú az anyához hasonló menedékre talált az ismerős csípőhajlatban. Kifli formába gömbölyödött, ahogy csak gyerekek tudják élvezni az álomba segítő biztonságot. Ez az éjszaka tehát rendben volt. Sikeresen kicselezte a szülőket. Megint nem kellett egyedül aludnia. Szóval helyére billent a világ rendje, mint Ábel lelke mielőtt haza indult volna Amerikából, szerinte úgy is azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Ma azonban olvastam a híreket. Azt írják, hogy újabb rekordot döntött a járvány, nagyon sokan vannak lélegeztetőgépen, és még többen félnek. Szép lassan mindenki csak vírushordozót lát a másikban. Mint nehéz kő elindult az elidegenedés is. Ki tudja megállítani? Nehéz lesz visszatalálni a normális, tehát emberséges életbe. Egy gyereknek könnyű. Elég kántálni és kikönyörögni az ismerős kifliformájú biztonságot ott a csípőhajlatban. Csak azóta az egyetemista lány nagymama lett, a kisfiú felnőtt, a vírus maradt, és márciusban havazik. Úgy látszik a tél olyan, mint a járvány, soha nem akar véget érni. Ami régen működött, ma már nem működik. Be kellett lássam, hogy amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Most tükör által homályosan látok, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten. Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet. Mert egyszer, az akkor és a most, mint a végtelenbe futó párhuzamosok metszeni fogják egymást.(1.Kor. 13,11-13)

Adomány gyűjtés a Tinnyeieknek

Barátaim!Gyülekezetünkben nemrégiben száraz élelmiszer adományokat gyűjtöttünk a Kárpátalján élő embereknek. Oka, hogy Kárpátalján a helyzet egyre borzasztóbb és így szerettünk volna mi is hozzájárulni az ő támogatásukhoz. De nálunk, Tinnyén is vannak rászorult emberek, gyermekek, egész családok. Az elkövetkező két hétben gyülekezetünkben nekik gyűjtünk száraz élelmiszer adományt.Az adományokat 2 vasárnap: 2021 Március 28-án, az istentisztelet után 10 órától 11 óráig várjuk a református templomba, valamint Március 23-án kedden, és Március 30-án kedden 16-18 óra között. Az adományokat A Tinnyei önkormányzat segítségével juttatjuk el a tinnyei rászorult emberek számára.Bátorítunk Benneteket, hogy adományaitokkal támogassátok a Tinnyén élő rászorult embereket, hiszen ők is velünk élnek és ők is segítségre szorulnak. Ha kérdésed van, telefonon Csoma Áron (06 30 336 16 66, Vagy Banu Brigittát 06 30 544 55 19) keresheted.

..amikor jót teszel velem…

Dávid tanítókölteménye. Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt. Hangosan kiáltok az ÚRhoz, hangosan könyörgök az ÚRhoz. Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat. Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat. Tőrt vetettek nekem az ösvényen, amelyen járok. Tekints jobb kezem felé, és lásd meg, hogy senki sem akar észrevenni! Elveszett minden menedékem, senki sem törődik velem. Hozzád kiáltok, URam, és ezt mondom: Te vagy oltalmam, te vagy osztályrészem az élők földjén. Figyelj esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Ments meg üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálam! Hozz ki engem a börtönből, hogy magasztalhassam nevedet! Körém sereglenek majd az igazak, amikor jót teszel velem. (142. Zsoltár)A barlang, ahol Dávid Zsoltára születik, egyrészt természeti képződmény, a föld szilárd kérgében létrejött természetes üreg, másfelől jelkép. Élethelyzetünket írhatja le, jelképezheti, amikor mélypontra kerülünk, mélységben vagyunk, amikor félünk valamitől, vagy csak szorongunk, azt sem tudva miért. Mindannyiunk életében lehetnek olyan időszakok, amikor elbizonytalanodunk, elveszettnek érezzük magunkat és elrejtőzünk inkább. Dávid barlangjából, mint patak kifolyik az imádság, a maga panaszával és kiáltásával. De ez a patak nem lefele ömlik, mint a patakok általában, hanem felfelé, Istenhez, a Szabadítóhoz. Dávidnak nem csak barlangja van, hanem tudása, élettapasztalata arról az Istenről, aki egyszer kihozza őt a barlangból és jót tesz vele. Imádkozzátok el bátran ezt a Zsoltárt.

Segítség Kárpátaljának

Gyülekezetünkben száraz, tartós élelmiszer adományokat gyűjtöttünk a Kárpátalján élő embereknek. A helyzet egyre borzasztóbb Ukrajnában, a családok, az idős emberek mind nehezebben élnek meg. Mi is igyekeztünk segíteni száraz élelmiszer adomány eljuttatásával.

Az adományokat A Te is segíthetsz! Támogató Alapítvány segítségével juttattuk el Kárpátaljára. Nem véletlen, hogy az alapítvány kuratóriumának egyik tagja éppen Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Rajta keresztül 108 kárpátaljai református gyülekezettel van kapcsolatban az alapítvány, ezért sok emberhez elérnek, és pontosan tudják, kinek mire van szüksége. Az alapítvány vezetője Pál Sándor, aki korábban hosszú évekig a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke volt, így jól ismeri a kárpátaljai helyzetet. Az adományokat két helyen gyűjtöttük, a Tinnyei Református Templomban, és a Tinnyei Magvető Református óvodában, az óvodába az oda járó gyermekek szülei vitték az adományokat.

Csütörtökön adtuk át Maródi Péter, Csoma Lőrinc, és Széplaki István segítségével az alapítvány elnökének, Pál Sándornak. Az alapítvány a járvány helyzet miatt valószínűleg a jövő héten tudja eljuttatni az összegyűlt csomagokat a kárpátalján élő családoknak. Természetesen arról is tájékoztatást kapunk, amit meg fogunk osztani, minden érdeklődővel és adományozóval. Ezúton is köszönünk minden segítséget és adományt.